...Megtörtént. És az élet megy tovább, mi? Megint fekete. Milyen szép szín is az. Jobb helyen lenne, mi? Remélem. Mindenki.
Ireoke neurin noraero gyesog
Ni ireum man tto bulleo....
A kpop megerősített engem. Nem sírok. Majd ha egyedül leszek. Vagy akkor. Ott. A temetésen. Nem olyan vagyok, aki kimutatja az érzéseit, bármennyire is más látszik ebből. Úgy tudtam. Érzetem a zsigereimben. Női megérzés? Ha! Nem.. Minyan-féle-rossz-megérzés. Utálom az ilyet! Gyűlölöm! Senkinek nem kívánom. Most mindenki sír. -Gondolom- Én nem.. Pedig kéne.. De nem...nem megy. Appa -ra ütöttem, de nagyon. Ő sem olyan. Én sem sírok. Nem vagyok érzékelten. Csak... nem mutatom ki. -Az megint más,hogy sokkal érzékenyebb vagyok bármi másban..- Erősnek akarok tűnni. Igen. Minden női családtagom összetört. Elvesztünk a szívünk egy részét. Újból. Én vagyok az egyetlen, aki ilyen helyzetben általában erős. Remélem. Hhh...
-Bocs srácok,most egy ideig...nem írok...-
Ni ireum man tto bulleo
pai~ <~3
*Bárcsak ne lenne ilyen nehéz boldognak 'látszani'.. Elhitetni az emberekkel,hogy minden rendben, miközben legszívesebben üvöltve roskadnál a földre fájdalmadban.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése